Az előadás Samuel Beckett 1982-ben írt és a bebörtönzött Václav Havelnek ajánlott Katasztrófa című drámája nyomán született.
A Haydn-féle vonósnégyes-koncepció sehol máshol a világon nem épült be olyan szervesen az egyes nemzetek zenekultúrájába, mint Közép-Európában. Ez a sajátos hangzásvilág vált Bartók Béla hangszeres zenéjének legmeghatározóbb elemévé. A tradicionális hangszeres zene ritmikai, dinamikai jellemzői és a nyugatitól eltérő harmóniavilága leginkább vonósnégyeseiben érhető tetten. Zenéjében a néptánc lényegi mélységében szívódott fel. Bartók a zenében hallhatóvá tette az évszázadok során tökéletessé csiszolódott táncot.
A Barbaro ezt a különleges hagyományos hangzásvilágot és a hozzá szervesen kapcsolódó organikus és egyedi mozgáskultúrát használja színházi eszközként. Érzések és képzettársítások szintjén beszél zsigeri, hétköznapi jelenségekről, amelyeket a ma embere gyakran leegyszerűsít és hajlamos fekete-fehéren látni.
Egy táncszínház főpróbáján sebészi pontossággal tartja be mindenki a Parti Nagy Lajos hangján megszólaló, rendezői kabinból kapott instrukciókat. Ne gondolkodj, ne kérdőjelezz meg semmit mert tönkreteszed magad és lassítod az egész társulat munkáját a magasztos mű létrejöttében. Ellenség lesz minden kétkedő, nem ér ez ennyit, állj be a sorba, hogy a sikert és fényes jövőt társulatunk az egész nemzet javára fordíthassa mihamarabb. A rendező utasításai eszünkbe juttatják a múlt század különféle ördögi erőinek kibontakozását és diadalát Kelet-Európában. A Barbaro Samuel Beckett Katasztrófa című darabja nyomán, Parti Nagy Lajos szövegeivel nemcsak Václav Havel, de minden kelet-európai, a maga korában otthon cenzúrázott, vagy betiltott művész előtt is tiszteleg ma, 2023-ben.
“Nem hagyom elrontani az örömömet. Én is egy ember vagyok. Megbeszéltük, hogy alapjában rendben van, köszönjük az eddigi munkánkat, de tessék megérteni, hogy negatív emlőről nem lehet pozitív csecsemőt szoptatni! Van ez a jó kis Bartók, nem igaz, hogy nem lehet erre vidámabbnak lenni!”
Parti Nagy Lajos
