Kortárs táncelőadás 2014. november 26-án az Ifjú Szivek Táncszínházban
Az előadás leírása:
halad egyik, követi másik,
virul egyik, hervad másik,
erõsül egyik, gyengül másik,
keletkezik egyik, elenyész másik.
Lao-ce
TAO TE KING
Az Út és Erény könyve
Weöres Sándor fordításában
„Elhagytam egy korábbi álláspontot, de nem azért, hogy egy másikkal cseréljem föl, hanem mert az előző is csak szálláshely volt az út mentén. A maradandó a gondolkodásban az út. És a gondolkodás útjai magukba rejtik azt a rejtélyt, hogy előre- és hátrafelé egyaránt bejárhatók, sőt, igazán előre csak a visszavezető út visz.” (Martin Heidegger: Útban a nyelvhez. – Egy japán és egy kérdező párbeszédéből.)
Táncosok: Szitás Balázs, Fehér Ferenc
Alkotók: Fehér Ferenc, Dózsa Ákos
Fény: Kovácsovics Dávid
Zene: Fehér Ferenc
Jelmez: Simon Judit
Koreográfia: Fehér Ferenc
Díjak:
2013. TAO TE, Birmingham, Be Festival, ACT Festival - Arriaga Díj
2011. TAO TE, Veszprém, XIV. Országos és Nemzetközi Kortárs Összművészeti Találkozó, Fődíj
2011. TAO TE, Lábán Rudolf-díj, A 2010-es év legjobb táncelőadása
2010. TAO TE, Maspalomas, Gran Canaria – 15. MASDANZA International Choreography Contest III. díj
Kritika az előadásról:
Járom az utam
Horeczky Krisztina / Népszabadság / 2010. augusztus 9.
A darabcímre pillantva bizonyos riadtság lett úrrá rajtam: elsőre olybá tűn(he)t, a honi kortárs táncszcéna legegyedibb férfi előadója, a 2007 óta önálló művekkel jelentkező Fehér Ferenc a taoizmus újabb magyar áldozatául esett.
A virtuóz, pompás ritmusú duó rokonságot mutat a 2009-es, burleszkes Dűnékkel, sőt az egzisztencialista, Beckett-hatású kvartett párdarabjának is mondható. Fehér és a remeklő Szitás Balázs a földön ücsörög, előttük asztalterítő. A fonott kalácsot eszegető Simon Judit (Fehér alkotótársa, jelmeztervező) a nézőtérről sétál be a színre, és némi majszolnivalót ad a sötét öltönyös, szürke inges férfiaknak. Akik az étek elrágcsálása után jó ideig farkasszemet néznek. A továbbiakban látszat- és pótcselekvésekkel verik el az időt – ha épp nem ütlegelik egymást. Tusakodnak, tetvészkednek; így nyer szimbolikus értelmet, mikor Fehér – az őt gyakorta fojtogató – clowntársa hajában turkál. Az animális cselekvés- és mozgásminta (majmot, előembert imitáló járás) a táncos-koreográfus védjegye.
Fehér balkáni groteszkje üdítő szellemességgel pellengérezi ki a konzumált keleti létbölcseleti közhelyeket. A harci jelenetek bornírtsága, gyorsított tempója a PC-játékok, animációs filmek stílusában fogant, míg az egymást vegzáló, peremlétre szorult léhűtők semmittevése a „nemcselekvés” ideájának ironikus újrafogalmazása. A Tao Te King – Az Út és Erény könyve – Fehér legényes fordításában kiúttalansággá és erénytelenséggé, a steril eszme föld-, sár- és lőreszagúvá lesz. Túl a példásan kidolgozott, pallérozott mozgásnyelven, a kitűnő, összeillő pároson, magával ragadó, hogy a nyerseség milyen kifinomultsággal, eleganciával jelenik meg a minőségi műben.
Ez a kettősség és a Tao Te esztétikai harmóniája még a legvonalasabb taoistát is ámulatba ejtené.
Támogatók: NEFMI, NKA, Műhely Alapítvány, Katlan Csoport
