Bartók Béla ma is a legismertebb zeneszerzők és népzenekutatók egyike világszerte, mégis kevesen vannak, akik ismerik az életmű arányait, belső összefüggéseit. Munkásságában egyedi módon ötvöződik a hagyományos népi kultúra sokszínűsége és tisztelete, valamint a zeneszerzői zsenialitás. Úgy teremtett új és egyedi zenei stílust, hogy megőrizte a hagyományos zene szellemiségét és erejét.
Bartókot számos kapcsolat fűzte Szlovákiához – magánjellegű, népzenekutatói és előadóművészi egyaránt. Édesanyja révén Pozsonyhoz kötődött leginkább, ebben a városban végezte a konzervatóriumot, és több önálló koncertet is adott a mai Szlovákia területén. Rengeteget utazott az egykori Gömör, Nyitra, Komárom, Hont és Zólyom megyék magyar és szlovák falvaiban. Népdalgyűjtő útjainak eredményeit számos publikációban közölte.
A Tánc húros hangszerekre, ütőkre és zongorára című műsort Bartók Béla zeneszerzői zsenialitásának népzenei indíttatása határozza meg. Mindez a tánc alkalmazásán, a tradicionális hangszeres zene ritmikai, dinamikai és a nyugatitól eltérő harmóniavilágán érhető tetten. Zenéjében a néptánc lényegi mélységében szívódott fel. Hangszeres stílusának legfontosabb tényezőjévé vált, akár táncformákat alkalmaz, akár csak elvont utalás történik rá. Bartók a zenében hallhatóvá tette a táncot. A műsor alkotója a táncban próbálja láttatni a zenét. Azt a zenét, amely Bartókra is oly nagy hatással volt.
Hégli Dusant Bartók személye és munkássága évek óta foglalkoztatja: az ipolysági dudásversenyről szóló bartóki leírás ihlette a 2001-ben bemutatott Honti igricek című műsorát, míg a 2005-ös keletkezésű Felföldi levelekben mint gyűjtő és magánember jelenik meg. Az új műsorban a bartóki életút hagyományos zenés és táncos formanyelvvel kombinált képi megjelenítésben bontakozik ki. A zenei betétek, a látvány, a hiteles előadásmód, a zenei kíséret, az igényes színpadkép és a viselet a bartóki szellemiség és életmű kézzelfogható összefüggéseinek értelmezéseiben segítik a közönséget.
Képek, levelek, fonográffelvételek, táncok, gyűjtések, visszaemlékezések, Bartók zenéje és írásai, valamint az alkotóban ezekből összeállt “belső film“... ez a Tánc húros hangszerekre, ütőkre és zongorára.
- Táncszvit
- Székely dalok
- Négy csíki tánc
- Kanásztánc hatan
- Dudaverseny 1910
- Duó tekerőre
- Húsz szlovák népdal
- Román táncok
- Csak tiszta forrásból
- Tánc húros hangszerekre
A műsorban részletek hangzanak el Bartók Béla Negyvennégy duó két hegedűre, Gyergyóból, Három csíkmegyei népdal, Négy szlovák népdal, Román népi táncok Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című műveiből.
A hagyományos tánc- és zenei anyagok Zoboralja, Gömör, Kis-Küküllö mente, Felcsík, Somogy, Ipolyság, Dél-Alföld, Pólyányhegyalja, Sajó mente, Felső-Maros mente, Bihar és Kalotaszeg vidékéről származnak.
Időtartam: 65 perc
