Közmunkára ítélt furcsa emberek közössége lakja Ivan Fjeldsted plébániáját. Ivan optimista világnézetével, s rendíthetetlen hitével igyekszik összetartani az itt élőket, így Gunnart, a valaha nőket erőszakoló lecsúszott alkoholistát és Khalidot, a pakisztáni származású benzinkútrablót. Ide érkezik meg a neonáci Adam. Ivan így üdvözli: "Gonosz emberek nem léteznek. Mi az ilyenekben nem hiszünk."
Adam neve héberül אדם, vagyis ember.
Az emberiség ősatyja. Neve voltaképpen nem tulajdonnév: h. 'ádám =ember. Hanem ádám, mint az emberi faj prototípusa, 'ádám az Isten utolsó, legmagasabb rendű teremtménye a földön. Ebben az értelemben 'ádám magában foglalja ÉVÁt is: a kettő nem együtt teszi ki az ember fogalmát (1Móz 1,27;2,23; 5,2).
Ez az ember 12 hetes közmunkája küldetéséül azt választja, hogy süt egy almás pitét. Egyre több akadályba ütközik, de így célja is egyre másabb irányt vesz... Kiállni a gonosz mellett a jóval szemben? A józanság mellett a jósággal szemben? Két extrémizmus, két nagyon eltérő és radikális világnézet csap össze. Az életcél keresése a rossz és a jó felismerésén keresztül vezet.
„Mezítelenül jöttem ki anyám méhéből, és ruhátlanul térek oda vissza. Az Úr adta, az Úr elvette, legyen áldott az Úr neve!”
